Fogarasi havasok

A Fogarasi havasok a Kárpátok legmagasabb és leghosszabb hegylánca. Teljes gerincén végigmenni nyáron sem egyszerű feladat, télen meg igazi kihívás. Már a régi időkben is a romániai hegymászó klubok a teljes gerinc téli átmászását tekintették a mesteri fokozat alapjának. És bár a hegymászó világ, és főként a felszerelés minősége jelentőset változott azóta, a hegy ugyanúgy megköveteli a neki kijáró tiszteletet. Túráinkon átmásszuk a teljes főgerincet, vagy annak bizonyos leglátványosabb szakaszait, ahol ha átmászni nem is, de átlátni mindenképpen fogjuk a lényeget.

A híres Transzfogarasi műút könnyen elérhetővé teszi a hegység középső szakaszát. Bár innen egynapos túrával is bejárható a hegység egy kisebb része, a Fogarasi havasokat csak többnapos túrázással lehet megismerni. Van lehetőség menedékháztól csillagtúrázni, vagy sátorral vándorolni a gerinceken. A völgyek felső glaciális párkányain kialakult tavak mellett találhatóak a legjobb sátorozásra alkalmas helyek. Az Erdélyi Alpok-nak is nevezett hegy nem véletlenül kapta ezt az elnevezést. Hamisítatlan magashegyi vidék, nagy szintkülönbségek és számottevő távolságok jellemzik. Főgerince helyenként kitett, láncokkal biztosított szakaszokkal tarkított, és az ösvények többnyire a lankásabb déli oldalon kerülik meg az északi oldal meredek leszakadásai fölött ívelő gerincet. Az északi mellékgerincek rövidek de nehezek és sziklásak, a déliek viszont lankás, fűves, lekerekített hegyhátak, nagy kiterjedéssel.

A hegységhez kötődő épített örökség a Fogarasi vár és a Kerci apátság romja, illetve Nagyszeben és környékének középkori hangulata, a szász építészet fennmaradt remekei.

Az alpesi trekking vagy hegymászó túrák ideális helyszíne. Kelet-nyugat irányú főgerince folyamatosan 2000 méter fölé magasodik, a távolságok nagyok, és gyakorlatilag a gleccsereken kivül minden olyan kihívással találkozunk ami a magashegyi mászás részét képezi. Az időjárás jellemzően alpesi jellegű, az évi átlaghőmérséklet nulla fok körüli, télen nem ritka a -20, -25 fok, és nyáron is számíthatunk hirtelen havazásra. Legmagasabb csúcsa (Moldoveanu 2544m) egyben Románia legmagasabbja is. Magassága miatt folyamatosan ki van téve az északnyugatról beáramló szeleknek és időjárási frontoknak. Sokszor előfordul hogy a főgerinc egyik oldalát köd borítja, míg másik oldala napsütésben ragyog. Az északi oldal sziklás, zord világa ellentétben áll a déli oldal fűves alpesi legelőivel. Nyájukat legeltető pásztorokkal sem találkozunk az északi oldalon, viszont megszokott látvány a délin. A pásztorkutyák megszokták a turistákat, rájuk sem hederítve ballagnak az őrizendő jószágok után. Érdemes pár szóra megállni a pásztorokkal, érdekes történeteket mesélnek a nyájakra támadó farkasokról, és akár sajtot, túrót is beszerezhetünk tőlük. Fontosabb túraösvényeit egyre több külföldi túrázó keresi fel, sőt szerintem az utóbbi években már több a külföldi túrázó mint a hazai. Bárkinek ajánlom aki átlagos fizikai kondicióval rendelkezik, de aki hosszabb gerinctúrát szeretne annak a jó erőnléten kivül kitartásra is szüksége lesz. A június közepéig is kitartó havak miatt a fő túraidény 4-5 hónapra korlátozódik, de téli tapasztalattal rendelkezők bármikor bevállalhatják. Legalább 2-3 napos túrát érdemes szervezni, de a főgerinc teljes bejárása minimum 7-8 napot vesz igénybe.

Túráink minden alkalommal északról közelítik meg a hegyet. Nem csak azért mert itt sokkal jobb az útak minősége, vagy mert a Transzfogarasi út felvezet 2000 méter fölé, hanem mert annyira látványos, olyan hatalmas, és annyira kicsinek és jelentéktelennek érzi magát az ember. A hegység több északi völgyében is találunk menedékházakat, ezek szolgálhatnak bázisként túráinkon. Lehet rövidebb sétákat is tenni a házaktól (bár nekem még soha nem sikerült), de általában hosszú, min.8-10 órás túrákra számítsatok. Bár a házak többsége 1500-1600 méteren fekszik, innen még mindig 800-1000 métert kell felmászni a főgerincre. Náhány lánccal biztosított szakaszon kivül nem várnak tehnikailag nehéz, mászós szakaszok, sőt igazából a láncos szakaszoknál is csak az alattunk tátongó mélységet kell bírni. Nyáron tehát 1-8 személyt is elkísérünk. Télen viszont teljesen más a helyzet, a meredek oldalak veszélyei tapasztalatot és terepismeretet igényelnek, a csapat tagjainak pedig egymásra is vigyázni kell, ezt pedig max 3-4 személy teheti meg. Mondanom sem kell hogy a felszerelés nemcsak konfortérzetet biztosít, hanem az életedet is megmentheti. A kötelező bakancson kivül szükség a hegyekben szokásos réteges öltözet (szél és esőkabát/nadrág, polár, aláöltözet), fontos lehet egy pár túrabot, napszemüveg, naptej, fejlámpa, fejfedő (kendő, kalap). Télen ehhez adjátok hozzá a tehnikai felszerelések fontos elemeit, mint mászóvasak, jégcsákány, beülő, nagyobb 40-45 literes hátizsák. A felszerelést magatok kell hozzátok. A nappal elfogyasztandó ételre is gondoljatok (szendvicsnek való, csokik, energiaszeletek, aszaltgyümölcs, magok, és persze víz. A hegy bővelkedik forrásokban, ám ezek a főgerinc alatt min. 3-400 méterrel vannak, tehát ha nem akarsz folyamatosan le meg fölmászni vízért, a nappali vízkészletet is be kell rakni a zsákba.

Nos itt több lehetőség van, de szerintem a következő módon járunk el. Én három részre osztanám a hegységet, a látványosségok, és megismerni érdemes szakaszok szerint. Ezek lennének a Moldoveanu (legmagasabb csúcs) környéke, a Transzfogaras-Balea környéke illetve a Negoiu környéke (második legmagasabb csúcs, illetve a leglátványosabb).A Moldoveanu környékén túrázni két menedékház is lehet bázis, a Sambata és a Podragu. Ez utóbbi magasabban fekszik, de télen nem tart nyitva. Tehát nyáron a Podragu, télen meg a Sambata a jobb megoldás. Mindkettő tipikus magashegyi szállás, aludni és enni lehet, minden egyébb a természetben oldható meg. A Transzfogarasi úton elérhető Balea tó és környéke leginkább egynapos túrákra alkalmas. Itt minden igényt kielégítő, összkomfortos szállásokat találunk, akár alacsonyabban is, hiszen az úton könnyen elérhető a főgerinc magassága. Harmadik, szerintem legszebb régiója a Fogarasi havasoknak, a Negoiu csúcs környéke. Itt az azonos nevű menedékház lehet bázisunk. Többszintes kőépület, ideális helyen és magasságban fekszik, Wc és mosdó bent az épületben, ám csak hidegvízre számítsatok. Főtt étel, ital, stb vásárolható. Központi fűtéssel ellátott épület, tehát hálózsák télen sem szükséges. A főgerincen felújított menedékhelyek várnak, de főként nyáron ezek zsúfoltak lehetnek, és ajánlott csak vészhelyzetben használni őket. Természetesen a sátorozás megengedett bárhol a hegységben, bár a menedékházak környékén a sátorhelyre is díjat kell fizetni.