Királykő hegység

Sokak szerint - és szerintem is - a Királykő hegység a legszebb romániai hegy. Éles mészkőgerince messzire világít a tűző napsütésben, télen pedig hófehér kristályként csillog, hegymászásra csábítva a természetszerető embert. Ellenállni a kísértésnek nem lehet, és ezt be is bizonyítjuk mindenkinek. Annak ellenére hogy nehezebb hegységnek számít, mindenkinek megtaláljuk a felkészültségéhez mért útvonalat. Hangulata különleges, eltérő a megszokott kárpáti hegyvidékek zordságától. Lenyűgöző, fennséges, és minden zúga újabb és újabb meglepetésekkel szolgál. Pl. zergékkel is. Szerintem a Királykő az a hegység ahol szinte biztosra lehet menni ha zergéket szeretnél látni, fotózni. Persze itt sem fognak szembesétálni veled az ösvényen (bár ez sem kizárt), viszont könnyen becserkészhetőek a hegység több részében is. Átgyalogolhatunk a hegységre jellemző hatalmas kőfolyásokon, végigjárhatjuk tűéles főgerincét, vagy kalandozhatunk a mészkőfalakat megszakító fűves párkányokon. És persze fényképezhetünk. Túravezetőd megosztja veled természetfotós tudását és tapasztalatát, és hidd el, itt aztán van amit fotózni. A hegységhez kötődő épített örökség a Törcsvári kastély (Dracula kastély) és a Barcarozsnyói vár, de nem elhanyagolható a hegység lábánál felfedezhető tanyák vagy falvak világa sem.

A Kárpátok vonulatára merőlegesen fekvő főgerince miatt saját mikroklimája alakult ki, kiszámíthatatlan, hirtelen változó időjárás jellemzi. Esős időben különös elővigyázatosságot érdemel a csúszós mészkő, és vihar, villámlások esetén nehéz visszavonulni a kitett gerincről. Mint a mészkőhegységek általában, ez is forrásokban szegény, víz csak az alacsony régióban vagy egyáltalán nincsen. Bár szerkezete egyszerű hiszen egyetlen főgerinc alkotja, annak minden oldala töredezett, tagolt, nehezen kiismerhető labirintus. A keleti oldal lankásabb, könnyebben mászható, ám a nyugati oldal egy egybefüggő fal, ahol csak komolyabb túrával, nagyobb szintek leküzdésével juthatunk fel. Sokat elárulhat a tény hogy mindkét oldalon csak 3-4 jelzett túraösvény vezet a főgerincre. Alpesi legelők hiányában nem fogunk pásztorokkal sem találkozni. Júniustól, akár egy virágoskertben, sétálhatunk a alpesi növényekkel borított hegyoldalon. Otthont ad sok endemikus fajnak is. Ajánlott időszak a május - október. A tavaszi és késő őszi időszakban, a sokszor vízes, jeges, kevés hóval borított sziklák veszélyesek, télen meg tehnikailag nehéz, csak folyamatos biztosítást igénylő túrákról beszélhetünk. 2-3 napos túrákban érdemes gondolkodni.

Túráink elsősorban a főgerinc teljes bejárását célozzák, mellékgerincek hiányában a megközelítés a keleti oldalon, vagy a nyugati falon át lehetséges. A Királykőn igen ritka az olyan utvonal ahol nem kell kézzel sziklát fogni, vagyis itt mindenképpen mászásról van szó. Legtöbbször láncokkal jól biztosított útvonalakról van szó, és a kevés de jól jelzett turistaösvényeket használjuk ki. Mivel csak kevés visszavonulási lehetőség van, rossz időjárás előrejelzés esetén elkerüljük a főgerincet, és a keleti vagy nyugati oldalban túrázunk. Általában egésznapos, jó fizikai kondiciót igénylő túrák, és jó ha nincs tériszonyod. Ellenkező esetben maradunk az alacsonyabb régiók felfedezésénél, de ne csüggedj, élményekben ugyanolyan gazdag akár a magas gerincek bármelyik túrája. Nyáron 1-8 személyt gond nélkül elkalauzolunk, ám télen nehéz, alpesi tehnikai mászás, így max 2 személyt tud bevállalni a túravezető. A napi 2000-2200 méteres szint leküzdését csak akkor úszod meg ha fenn alszunk a gerincen. Ne feledjétek hogy a felszerelés nagyon fontos, végig köveken mászkálunk, tehát egy keményebb talpú bakancs elengedhetetlen. A hegyekben szokásos réteges öltözeten (szél és esőkabát/nadrág, polár, aláöltözet) kivül fontos egy pár túrabot, napszemüveg, naptej, fejlámpa, fejfedő (kendő, kalap). Télen ehhez adjátok hozzá a tehnikai felszerelések fontos elemeit, mint mászóvasak, jégcsákány, beülő. Sajnos felszerelés bérlése egyelőre nem lehetséges, ezeket magatok kell hozzátok. A nappal elfogyasztandó étel is ide tartozik (szendvicsnek való, csokik, energiaszeletek, aszaltgyümölcs, magok, és persze sok-sok víz. A hegyen nincsenek források, ezért a teljes vízkészletet cipelni kell. Így persze egy legalább 35-40 litetes hátizsák is kell.

A hegység egyetlen magasan fekvő menedékháza általában zsúfolt, és jó előre foglalni kell hogy helyet is kapjunk. A Curmatura ház (1470 m) a keleti oldalon fekszik, igazi hegyvidéki menedékház, WC kint, melegvíz nincs, mosakodni jéghideg vízben, a közeli forrásnál lehet, ám főtt ételt, palackozott vízet vagy sört vásárolni van lehetőség. Lentről 1,5-2 óra alatt érhetjük el, és bázisként szolgál a hegység keleti oldalának összes túrájához. Azonkivül ezen az oldalon lehetséges a sátorozás is, persze ezért cipelni kell a sátrat, hálózsákot, deréklajat is, vagy létezik egy menedékhely (Grind - 1620m) ahová a sátor kivételével ugyancsak szükséges lessz minden felszerelésre.

A nyugati oldalon egészen más a helyzet. Több jól felszerelt menedékház, panzió is vár, teljes ellátással és kényelemmel. Viszont ezek a völgyben, 8-900 méter magasan vannak. A hegység ezen sziklás oldalán csak rejtett, félgömb alakú menedékhelyek vannak, ahová a sátoron kivül minden felszerelésre szükség lesz. Sátorozni is egyes menedékhelyek mellett lehet, máshol egyszerűen lehetetlen. Ugyanezeket találjuk a főgerincen is, a menedéken kivül gyakorlatilag sátornak sincs helye.